Termőterület rendszeres drónos légi állapotfelmérésének jelentősége a jövő gazdálkodásában
A mezőgazdasági termőterület rendszeres drónos légi állapotfelmérésének jelentősége a jövő gazdálkodásában, szerepe a fajlagos hatékonyság növelésében és a hozam maximalizálásában.
NDVI alapú optimalizált döntéshozatalt segítő technológiák
A szántóföldi növénytermesztés során meghatározó, hogy a döntések és beavatkozások optimális időpontban történjenek. A gazdálkodónak a megfelelő időben történő döntéshozatalhoz viszont megbízható információkra, adatokra van szüksége.
Nyilvánvaló számunkra, hogy egy adott tábla egészének aktuális állapotáról leggyorsabban úgy kaphatunk pontos információt, ha rendszeresen a terület fölé repülünk és azt lefényképezzük. Ez egyben a legrészletesebb és legalaposabb módja a termőterület felmérésének. Ugyanis a termesztett kultúra fejlődési állapota sohasem homogén, leginkább a termőtalaj, de sok más egyéb tényező is befolyásolja, ez pedig legjobban felülről állapítható meg.
Mindennek az alapja, hogy fényképező drónnal rendszeresen* speciális felvételeket készítünk tetszőleges (0-500 ha) nagyságú termőterületről, tábláról. Az eszköz fő jellemzői a GPS-vezérelt programozott útvonalrepülés, a precizitás és nagy optikai felbontás. A felvételek több színtartományban készülnek, speciális kamerával. Ezeknek a fényképeknek a számítógépes kiértékelésével** viszonylag rövid idő – akár percek – alatt, a helyszínen is számtalan fontos – akár számszerű – adathoz juthatunk az adott területen lévő növényi kultúra állapotára vonatkozóan a felvétel készítésének időpontjában:
- egészséges-e a növényi kultúra?
- megfelelő-e és mekkora a talaj nedvességtartalma (számszerűen)?
- megfelelő-e és mekkora a termesztett növény nedvességtartalma (számszerűen)?
- vannak-e belvízfoltok és mekkora a területük (számszerűen)?
- vannak-e tápanyaghiányos részterületek és mekkorák (számszerűen)?
- megfelelő-e mindenütt és mekkora a növekedés?
- van-e kezdődő, lokális gomba- bogár- stb. fertőzés, és mekkora (számszerűen)?
- van-e vadkár/viharkár stb., és mely részeken, mekkora (számszerűen)?
- mekkora a kelési arány/tőszám (számszerűen)?
- mennyit növekedett a növényi kultúra az előző felmérésekhez képest?
- a tenyészidőszak alatti folyamatos hozambecslés
- következtethetünk a termőtalaj minőségének eloszlására
- vetési, művelési hibák nyomon követése
- a taposási kár, és egyéb veszteségek nagysága számszerűen meghatározható
- segítség a betakarítás optimális időpontjának meghatározásában
stb.***
Az ilyen módon folyamatosan nyert adatokat rendszerezve, gondosan el kell tárolni a gazdálkodónak. A sok éven keresztül összegyűjtött adathalmazból bármikor további hasznos információkat nyerhetünk az adott táblára vonatkozóan, amelyeket felhasználhatunk a rövid- és hosszútávú döntéshozatalban.
A létrehozott és folyamatosan bővülő termőterület (tábla) adatbázis, mint hiteles és pontos tapasztalati információ forrás a jövőben az adott tábla elválaszthatatlan tartozékává válik, amelynek megléte a földterület mindenkori piaci értékét is jelentősen növelheti.
* Javasolt a minimum heti 1 légifelmérés elvégzése, ami megfelelő gyakorlat esetén 15-60 percet vesz igénybe területtől függően. Egyes időszakokban azonban a napi gyakoriság ajánlott, amikor gyors kármentő beavatkozásra lehet szükség.
** Mezőgazdasági célokra kifejlesztett számítógépes elemző programok segítségével, amelyek egyelőre laptopokon futnak, de hamarosan akár mobiltelefonon is elérhetők lesznek
***A lista nem teljes, a kinyerhető információk mennyisége az alkalmazott fényképezéstechnikai fejlesztések hatására egyre nagyobb (multispektrális – hiperspektrális kamera stb.).
Nagy János
Agro-Way Kft
Mezőgazdasági Drón Kísérleti és Képzési Gazdaság
Abony
